|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 7 találat | lapozás: 1-7 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Máté Róbert-Béla 2008. július 22.Szeretetszolgálat a családokért nevet adták annak a képzésnek, amelyet az elmúlt héten az ivói Kolping táborban tartott a Gyulafehérvári Egyházmegyei Caritas önkéntesei számára. Máté Róbert atya, a Caritas lelki igazgatója megnyitó előadása inkább személyes vallomás volt. Az előadók között volt Becsky Borbála marosvásárhelyi pszichológus, mentálhigiénés szakember is. /Tábori levél Ivóból. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./2009. szeptember 9.A Romániai Magyar Pax Romana Keresztény Értelmiségi Egyesület tanulmányi napokat szervez szeptember 11–12-e között a jezsuiták kolozsvári Manréza lelkigyakorlatos házában, A társadalom peremén, az egyház peremén – központi témával. Az előadók között lesz dr. Jitianu Liviu, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának tanára, kancellárja, dr. Máté Róbert-Béla, a Gyulafehérvári Caritas Szervezet lelki igazgatója, Albert-Lőrincz Enikő, pszichológus, egyetemi tanár és Molnár Judit, a Gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi kirendeltsége önkéntes programjának vezetője. /Fodor György: Pax Romana tanulmányi napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./2010. május 22.Értékük az emberHúsz év a szeretet jegyében A Gyulafehérvári Caritas idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Az eltelt két évtizedben Erdély egyik meghatározó civil szervezete lett, Maros megyében vidéken hangsúlyosabban, a Nyárád mentén, a Nagy- és Kis-Küküllő térségében van jelen a szeretetszolgálat. A Balavásártól Szovátáig terjedő vidék munkatársai gyűltek össze ünnepelni, mérleget vonni május 19-én, szerdán a gyulakutai kultúrotthonba. A rendezvényre a szervezet vezetői mellett eljöttek a gondozottak, környékbeli önkormányzatok képviselői, polgármesterek és egyházi személyek. Samu Imola, a térség otthongondozó szolgálatának vezetője a házigazda szerepében köszöntötte a jelenlévőket. Ft. Máté Róbert és dr. Márton András, a szervezet igazgatói fejtették ki mit jelent a Caritas jubileumi mottója: "Értékünk az ember". Azt, hogy mindnyájan Isten teremtményei vagyunk és így az embert mint felbecsülhetetlen értéket helyezik tevékenységük középpontjába. Viszont a saját magával, családjával és közösségével szembeni felelősség senkitől sem vehető el, a gondok megoldásában a Caritas csak társ lehet. A térségben 2004-ben az otthoni gondozással kezdődött a tevékenység, de a lendületet a Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság partnereként megnyert európai uniós pályázat adta 2007-ben. Dr. Schmidt Loránd vezérigazgató elmondta, hogy az általa vezetett intézmény és a Maros Megyei Tanács közel öt esztendeje támogatja a Caritast munkájában, a rábízott feladatokban pedig olyan ritmust diktáltak a szervezet munkatársai, amihez még nekik is fel kell nőni. A Kis-Küküllő vidékén két program működik: az otthoni gondozás és a családsegítő szolgálat, az előbbit a házigazda, az utóbbit a szolgálat gyulakutai munkatársa, Joó Ibolya szociális munkás mutatta be a jelenlévőknek. Lehetőségként került bemutatásra a gyergyói Caritas vidékfejlesztési programja, amelynek célja a gazdák támogatása és a falugondnokság, segítségnyújtás az elszigetelt települések lakói számára. A rendezvény második felében a gondozottak, polgármesterek, tanácsosok és lelkészek közül mondták el néhányan véleményüket a Caritas tevékenységéről, méltatták és köszönték meg különösen azoknak a munkatársaknak, akikkel kapcsolatban vannak és akik nap mint nap elviszik hozzájuk a szeretet lángját, a reménység fényét. A végén a helyi családsegítő szolgálat gyermekcsoportja furulyaszóval, az idősek csoportja pedig zenés-verses összeállítással örvendeztette meg az ünneplőket. Molnár József Népújság (Marosvásárhely) 2014. augusztus 11.Orbán Árpádra emékeztek BereckbenOrbán Árpádra, egykori megyei tanácselnökre emlékeztek vasárnap Bereckben. Orbán Árpád szülőfalujában emléktáblát is avattak. Emléktáblát avattak Orbán Árpád emlékére Bereckben, amelyet az ő támogatásával épült művelődési központ épületére helyeztek. Az eseményen jelen volt Orbán Árpád özvegye Paizs Mária is. A Petrovits István képzőművész által készített emléktáblát Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke és Dimény Zoltán, a község polgármestere leplezték le. Ferenczi László, nyugalmazott iskolaigazgató az eseményen kifejtette: a település sokkal tartozik annak az embernek, aki a falujáért több évtizeden keresztül áldozatos munkát fejtett ki. Az igazgató elmondta: Orbán Árpád hagyatéka nem más, mint a szeretet, az alkotás és építés valamint az, hogy gondját kell viselni másoknak Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elődjét méltatva elmondta: Orbán Árpád egy erélyes, keménykezű, de ugyanakkor egy jó szívű ember volt. Építő ember volt, aki a bírálatok ellenére is előre tekintett, hiszen sokan kiálltak mellette: a ’90-es évek elején nem volt könnyű vezetni egy közösséget. A megye jelenlegi elnöke felszólalásában az elődjéhez fűződő személyes kapcsolatáról is beszélt: „Orbán Árpád és felesége, Marika néni közel két évtizeddel ezelőtt sokat segítettek a szakmai pályám elindításban, mint erdésztechnikus és mint politikus. Az ők közbenjárásuknak magánemberként is sokat köszönhetek.” A megemlékező család tagjai közül Orbán Mária mondott köszönetet az egybegyűlteknek: „Árpád tudta, hogy Bereck lakosságának szüksége van a művelődési központra, és lelkesen dolgozott annak megvalósításán. Mindig fontosnak tartotta, hogy valami konkrét maradjon utána, szerette a szülőföldjét ezért is akart itt végső nyugalomra térni.” Az emlékplakettet Máté Róbert-Béla római katolikus plébános áldotta meg. Az eseményt a helyi oktatási intézmény kórusa, valamint Sárosi Réka szavalata tette még ünnepélyesebbé. Bús Ildikó Székelyhon.ro 2015. december 7.Múzeumavatás Szent Miklós ünnepén (Bereck)Tegnap, Szent Miklós, a berecki római katolikus egyházközség védőszentjének búcsúnapján kettős eseményre került sor: ünnepélyesen megújították a Hódmezővásárhellyel és Tótkomlóssal a tíz, illetve húsz esztendővel ezelőtt aláírt együttműködési megállapodást, majd a szentmise után helytörténeti múzeumot avattak. Az eseményre Tótkomlósról hét-, Hódmezővásárhelyről négytagú küldöttség érkezett. Tegnap délelőtt 11 órakor a községháza dísztermében berecki önkormányzati képviselők, valamint a két magyarországi küldöttség jelenlétében Dimény Zoltán polgármester, Hegedűs Zoltán, Hódmezővásárhely alpolgármestere és Garay Rita, Tótkomlós polgármestere kézjegyével látta el az együttműködési megállapodások meghosszabbítását. A házigazda szerint mindkét településsel élő és gyümölcsöző a kapcsolat, és ezentúl is működni fog. A szerződések aláírását rövid, az alkalomhoz illő műsor követte Fórizs Zalán, Sarány Erika, Sánta Júlia és Szőcs Heni tanuló előadásában. Az ünnepi szentmisét Máté Róbert Béla plébános celebrálta, Balogh András, a művelődési központ igazgatója pedig a 150 éves Kolonics-orgonáról, valamint a 240 éves, Brassóban öntött műemlék nagyharangról szólt. Ezt követően a művelődési központ előcsarnokában Haszmann Pál, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum nyugalmazott vezetője méltatta a 236 tárgyat tartalmazó helytörténeti gyűjteményt, amelyet meglátása szerint nyugodtan lehet helytörténeti múzeumnak is nevezni. A nyugalmazott múzeumvezető a család, az egyház és az iskola fontosságára hívta fel hallgatósága figyelmét. A múzeum gyűjteményében levő – 1789-ből, 1837-ből és 1855-ből származó – három tulipános ládát a Haszmann fivérek újították fel. Az avatóünnepségen István Ildikó népdalénekes és népi zenekara, illetve iskolásokból verbuvált tánccsoportja is fellépett. Dimény Zoltán köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a múzeum anyagának gyarapításához. A művelődési központ alagsorában berendezett múzeum avatószalagját a községvezető és a két testvértelepülés polgármestere, illetve alpolgármestere vágta el, majd a jelenlevők meglátogatták a múzeumot, amelynek anyaga több esztendő alatt gyűlt össze. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. szeptember 20.Gábor Áron újjáépített szellemi hajlékaÉpült 2016-ban a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – régi szokás szerint a mestergerendába belevésik a ház építőjének nevét és az építés dátumát, ám ilyen tartalmú köszönőmondatot még egyetlen épület sem birtokol. A vasárnap délután Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Grezsa István miniszteri biztos jelenlétében felavatott berecki Gábor Áron Emlékház viszont büszkén viselheti e feliratot. A berecki Gábor Áron Alapítvány 1991. március 6-án jött létre azzal a céllal, hogy végre szobrot állíthassanak szülőhelyén a székely nemzet hősének. Az alapítvány felhívására a földkerekség magyarjai lelkesen válaszoltak, olyannyira, hogy még nagyobb összeg is összegyűlt, mint amekkorára a szoborállításhoz szükségük volt. Ekkor határozták el, hogy megvásárolják a Gábor Áron egykori szülőházának közelében levő faházat, amelyben az emlékházat kialakították – elevenítette fel megnyitóbeszédében Bodó Csaba, az alapítvány titkára. A régi épület azonban már nem sokáig bírta, faszerkezete egyre több javítást igényelt, ehhez kérték a tavaly Bereckbe látogató Potápi Árpád János és Grezsa István segítségét – az államtitkár azonban azt javasolta, ne csak toldozzanak-foldozzanak, hanem végezzenek teljes felújítást. Így születhetett újjá az emlékház, ami „felmérhetetlen megvalósítás: nemcsak az épület újult meg, hogy még sok ideig betölthesse régi szerepét, hanem kisarjadt egy gyökér a jövő számára”, mondta Bodó Csaba, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatása mellett megköszönve a Toro Kft. és dr. Pál Andor segítségét, aki „mindvégig dédelgette a közös ügyet”. Hogy miért javasolta Potápi Árpád János tavalyi látogatásakor, ne legyenek szerények a bereckiek, azt ünnepi beszédében fogalmazta meg: „Bereck olyan szimbolikus hely, amelyet minden magyarnak látnia kell, melyet még jobban be kell kapcsolni a magyar vérkeringésbe”. A felújított emlékházról elmondta, belépni olyan érzés, mintha a régibe jönne vissza a látogató, ami azt bizonyítja, a székely embernek jó szeme, jó keze van. A múlttal párhuzamot vonva, kiemelve Ojtoz történelmi szerepét – mint fogalmazott, nemcsak népek hadi útja vezetett át évszázadokon itt, hanem a szoros a népek közötti kapu szerepét is betöltötte – emlékeztetett, őseinknek oly sokszor kellett itt védeniük a hazát, és egyszer sem adták fel önként, harc nélkül e gyepűt, átengedve mindent a bejövőknek. „Úgy vélem, keresztény hitünknek nem mond ellent, ha elsősorban családunk, aztán településünk, majd nemzetünk védelmére gondolunk, és csak utána foglalkozunk a többiekkel”, utalt az államtitkár a kényszerbetelepítés ellen szervezett népszavazásra, hozzátéve, az erdélyi magyarság számára legalább annyira fontos a voksoláson részt venni, mint az anyaországban. Végezetül felhívással fordult a jelenlévőkhöz: „ha ezer évig kitartottak itt, még ezer évig tartsanak ki, csak fogalmazzák meg céljaikat, és mi ehhez minden segítséget megadunk, mert van még dolgunk ezen a tájon”. Az emlékház felújításához nyújtott támogatásért köszönetet mondott Dimény Zoltán polgármester is, kiemelve, nagy dolog ez Bereck számára, „egy alapköve a magyar nemzet együvé tartozásának”. Máté Róbert plébános áldását követően Sarány Kriszta szavalta el Magyari Lajos Nem a fenyők című versét, majd Kozma Bernadett énekelte el a Hazám, hazám, édes hazám kezdetű népdalt (mindketten a helybéli Comenius Általános Iskola diákjai), a Tibád Sándor nyugalmazott történelemtanár által konferált avatóünnepség a székely és a magyar himnusz közös eléneklésével zárult. Váry O. Péter Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. szeptember 2.Emléktáblát avattak a reformáció tiszteletére az Emlékezés és Megújulás Erdejében„Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát” - ez a Martin Luthertől származó idézet díszíti azt az emléktáblát, amelyet péntek délután az Emlékezés és megújulás erdejében avattak fel Vetésen. „Az erdő célja, hogy lelkünk épüljön általa! Mert Isten és Jézus Krisztus ott van a templomban, de ott van annak falain kívül is”, fogalmazott áhítatában Máté Róbert. A vetési lelkipásztor illata és termése miatt az olajfához hasonlította az Emlékezés és Megújulás Erdejének hársfáit, emlékeztetve Isten és a természet szoros kapcsolatára. „Aki a természetet pusztítja, az önmagát pusztítja, Isten munkáját pusztítja”, folytatta a gondolatot Király Lajos esperes. Aki szerint, ha a világ nem jó, azt mi rontottuk el! „A teremtés harmadik napján az Isten mondá: Jó! Mi meg a XXI. században azt mondjuk, nem jó. Akkor csakis mi ronthattuk el”, fogalmazott. Az esperes szerint az Emlékezés és megújulás erdeje is hozzásegíti majd a híveket, hogy a természet csendjében megtalálják a harmóniát. Az Emlékezés és Megújulás Erdejének ültetése Békéssy Erzsébet, a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatójának ötlete volt. Elképzelése szerint az adományokból, közösségi munkával megvalósuló erdő remekül szolgálja egyszerre múltat, jelent és jövőt. Vetés községre azért is esett a választás, mert az 1554-es óvári zsinat révén jelentős szerepet játszott az erdélyi reformációban. Ekkor választották Tordai Demeter óvári lelkészt szuperintendensnek, azaz püspöknek. Az emlékpark e méltatlanul kevesek által ismert ténynek is emléket állít. Miután Máté Róbert és Békéssy Erzsébet lerántotta a leplet az emlékkőről, Hankovszki Ilonka szavalta el saját költeményét. Az ünnepi eseményt Ilyés Gyula polgármester szavai zárták. A község első közméltósága „különleges kezdeményezésnek” nevezte az ötszáz hársfa elültetésével kialakított emlékpartot és „nagy örömnek” nevezte, hogy a vetési templomkertre esett a választás. „Nem csak a hársfáknak kell élniük, hanem a közösségnek is élni, fejlődni kell. Ehhez kell hozzájárulnunk fizikai és szellemi munkával”, mondta. A reformáció emlékére rendezett ünnepsorozat szerves részét képező esemény zárásaként a helyi nőszövetség tagjai isteni finom sajtos-tejfölös lángossal vendégelték meg az egybegyűlteket. Kocsis Zoltán / szatmar.ro lapozás: 1-7
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
